2018. december 31

Január elsején Románia veszi át az Európai Unió soros elnökségét
Január elsejétől hat hónapig Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Ausztriától veszi át, majd júliusban Finnországnak adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Bukarest már véglegesítette a „Kohézió mint közös európai érték” mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul. A konvergencia mellett a versenyképesség megerősítésére, a munkahelyteremtésre, az innovációra, a digitalizációra és a fenntarthatóságra kívánnak összpontosítani, emellett a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra, a kibervédelem fokozására, illetve a határok védelmére. A kormány fontosnak tartja Európa globális szerepének és védelmi képességeinek megerősítését, a nyugat-balkáni EU-bővítés elősegítését, a multilateralizmus támogatását. Fókuszba kívánják helyezni a közös értékek, például a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok védelmét, a szolidaritás, az esélyegyenlőség megerősítését, a fellépést a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a populizmus ellen. Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 10-én Bukarestbe látogatnak, ahol a román prioritásokról egyeztetnek. Májusban rendezik az európai parlamenti választásokat, ezért szakértők szerint a most kezdődő félév különösen jelentősnek számít. A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 12.31)
Klaus Iohannis államfő üzenete 2018 utolsó napján
„2019-ben be kell bizonyítanunk, hogy Románia komolyan részt akar vállalni az európai projekt megszilárdításában” – olvasható Klaus Iohannis államfő újévi üzenetében. „Románia számára mély jelentőséggel bíró év végéhez értünk, a nagy egyesülés centenáriumának évét zárjuk. Nemzetünk történelmének új lapját nyitjuk, és miénk a felelősség, hogy erős demokráciát, fejlett országot hagyjunk az eljövendő nemzedékekre. Bátorsággal, civil szerepvállalással és a jogállamiság értékei melletti szilárd elköteleződéssel építsük tehát Románia újabb évszázadát. 2019 az az év lesz, amikor Románia először tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Éljünk ezzel a lehetőséggel és bizonyítsuk be, hogy Románia komolyan részt akar vállalni az európai projekt megszilárdításában” – üzeni az év utolsó napján Klaus Iohannis. Az Európai Unióhoz való csatlakozása után 12 évvel, 2019 január elsejétől Románia első alkalommal veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét, amelyet június 30-áig fog betölteni. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 12.31)
Helyes kormánydöntéseket ígér jövőre Viorica Dăncilă miniszterelnök
A kormány 2019-ben is a Románia számára helyes döntéseket fogja meghozni – olvasható a Viorica Dăncilă miniszterelnök újévi üzenetében. „2018 fontos év volt a román nemzet számára, a nagy egyesülést ünenpeltük együtt, és ez alkalomból ismét kifejezhettük elkötelezettségünket azon értékek és hagyományok iránt, amelyek egyedivé tesznek a világban és amelyek alapján a jövőhöz viszonyulunk. Bizalommal tekintünk az új év elébe, ugyanakkor elégedettséggel is, mert az általunk hozott intézkedések jobbá tették a románok életét” – üzente a kormányfő. Dăncilă emlékeztetett: jelentősen nőtt a nyugdíjasok és alkalmazottak jövedelme, és több mint 100 000 új munkahely létesült. „A kormány politikájának középpontjába a társadalmi szolidaritást állítottunk, ugyanakkor figyeltünk a stratégiai jelentőségű ágazatokban történő beruházások elősegítésére is az ehhez szükséges törvényi keret megalkotása révén. A kabinet minisztereivel és a PSD-ALDE koalíció elnökeivel közösen, a kormányt támogató pártkollégákkal együtt sikerült tartanunk magunkat azokhoz az ígéretekhez, amelyekkel állampolgárok millióinak bizalmát nyertük meg. Még sok a tennivalónk, és biztosítom önöket, hogy továbbra is a Románia számára helyes döntéseket fogjuk meghozni. Célunk világos: fenntartható gazdasági fejlődés, jelentős befektetések, amelyek minél több állampolgár életszínvonalát növeljék, valamint egy méltóságteljes és büszke Románia” – fogalmazott a kormányfő. Dăncilă ugyanakkor emlékeztetett, hogy Románia 2019 január elsejétől átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyet a következő hat hónapban tölt be. „Ez egy olyan projekt, amelynek egyesítenie kell minket, az állam intézményeit, a politikai erőket, a civil társadalmat, minden románt a világon” – üzente köszöntőjében a miniszterelnök. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 12.31)
Keddtől differenciáltan nő a minimálbér Romániában
Január elsejétől nő a minimálbér Romániában, és a felsőfokú végzettségűeknek nagyobb összeg jár. E szerint keddtől az országos bruttó minimálbér összege 1900 lejről 2080 lejre emelkedik. A felsőfokú végzettségű, legkevesebb egy éves munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottak bruttó minimálbére 2350 lej lesz. A 2080 lejes bruttó minimálbér nettó összege 1263 lej, a kifizetése a munkáltatónak 2127 lejébe kerül. A 2350 lejes bruttó minimálbér nettó összege 1413 lej, ami a munkáltató számára 2403 lejes bérköltségest jelent. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 12.31)