Holokauszt-emléknap
Október 9-ét a Holokauszt-áldozatok nemzeti emléknapjának nyilvánitották. 1941 október 9-én kezdődött a bukovinai és a besszarábiai romák és zsidók deportálása. A Holokauszt zsidó és roma áldozataiank emlékére Bukarestben és országszerte kultúrális rendezvényeket és ceremóniákat tartottak. Kluas Iohannis államfő hódolattal adózott a Holokauszt áldozatainak emléke előtt a főváros központjában állitott műemléknél szervezett rendezvény keretében. Liviu Beriş, a Romániai Zsidók Egyesületének elnöke, a Holokauszt túlélője, a XX-ik század legnagyobb tragédiját az emberközi kapcsolatok elfajulásának nevezte. A 13 évesen Transzdnyeszterben deportált Liviu Beriş úgy véli, hogy a Holokauszt-áldozatok emlékének megtisztelése lehetőséget teremt arra, hogy egy ehhez hasonló tragédia soha meg ne történjen. „Az események ismerete nem változtatja meg a múltat, de az ismeret esélyt nyújt a rossz megértésére és a jelen purifikálására”, fűzte hozzá Liviu Beriş. „Románia számottevő haladást ért el a Holokauszt elismerése és vállalása terén”, hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő. „A Holokauszt-túlélők fájdalma soha nem szűnik meg, a fájdalmat nem lehet egyszerűen eltörölni. Egy olyan világot kell teremtenünk, amelyben az emberi lény szabadsága és méltósága védelmezett és szavatolt, főleg most, amikor a menekültek ezrei kopogtatnak Európa kapuin, bebocsátásra várva”, mondotta a román államfő. A rendezvényen részt vevő Hans Klemm, az USA bukaresti nagykövete is méltatta a Románia által hozott intézkedéseket a Holokauszt elismerése érdekében, s arra ösztönözte a románokat, de elsősorban a fiatalokat, hogy tanulják odafigyelve a történelmet és soha ne feledkezzenek meg az akkori tragikus eseményekről. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.08)
Nem döntenek Románia schengeni tagságáról
Nem szerepel Románia és Bulgária schengeni csatlakozása az európai uniós belügyminiszterek tanácskozásának a napirendjén – jelentette csütörtökön a román közszolgálati televízió brüsszeli tudósítója. A híradás szerint Románia nem is ragaszkodott a kérdés tárgyalásához, a taggá válás elfogadásához ugyanis egyöntetű szavazatra lenne szükség, márpedig több tagország továbbra is ellenzi Románia és Bulgária felvételét a határellenőrzéstől mentes övezetbe. Bogdan Aurescu külügyminiszter a köztévének adott interjújában úgy vélte, a tagországokat túlságosan lefoglalja a menekültválság ahhoz, hogy a schengeni övezet bővítésével törődjenek. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.08)
Az EU szigorú elektrónikus határellenőrzési rendszert dolgoz ki
Az Európai Unió külső határai ellenörzésének megszigoritására elektrónkus rendszert dolgoz ki. Az uniós belügyminiszterek csütörtöki luxemburgi összejövetelükön, egzebek mellett, a gazdasági bevándorlók eredeti lakhelyükre való visszaküldéséről tárgyaltak. Több uniós tagállam elmarasztalta a jelenlegi törvénykezést és a menekültjogi státuszt igénylő és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtételt szorgalmazták. „A bevándorlókat, akik nem jogosultak a bevándorló státuszra és nincs szükségük nemzetközi védelemre, de gazdasági meggondolásból óhajtanak az EU-tagországokban élni, azonnal vissza kell küldnei eredeti lakhelyükre”, mondotta Thomas de Maiziere német belügyminiszter az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxemburgi összejövetele előtt. Hasonló álláspontot támogat Nagy-Britannia is. Miközben Németország közölte, hogy befogad 800 ezer menekültet, Nagy-Britannia a menekülteket szigorú szelektálásnak veti alá. A luxemburgi összejövetelen az uniós belügyminiszterek az intelligens határellenörzési-csomagot is megvitatták, amelyet az Európai Bizottság 2013-ban javasolt. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.08)
A román termékek forgalmazására vonatkozó törvény „bizonyos körülmények mellett” alkalmazható
A szenátus által kedden megszavazott törvényt, amely arra kötelezi a Romániában működő hipermarket üzleteket, hogy főleg román termékeket forgalmazzanak, csak bizonyos körülmények között lehet alkalmazni, mondotta Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, hozzáfűzve, hogy a gazálkodóknak szervezettebben kell dolgozniuk, valószinüleg szövetségekben kell tömörülniük, hogy közösen értékesithessék áruikat. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.08)
Több mint százezer csaló Volkswagen fut Romániában
A Volkswagen több mint 30 millió eurós kárt okozott az államnak azzal, hogy a valósnál fejlettebb környezetvédelmi osztályba sorolta be autóit, így azok tulajdonosai kevesebb környezetvédelmi adót fizettek. A bukaresti sajtó minisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy összesen 105 303 olyan gépkocsi fut a romániai utakon, amelyeket Euro 5-ösként adtak el, de valójában csupán az Euro 4-es emissziós osztálynak felelnek meg. Az érintett járművek közül a legtöbbet, csaknem 65 ezer darab a 2.0 literes motorral értékesítették, 56 ezret új autóként. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter korábban azt nyilatkozta, az elmaradt adót nem a fogyasztóktól, hanem a német gyártótól próbálja behajtani a román állam. A VW elismerte, hogy mintegy 11 millió autója egy szoftvermanipuláció révén csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem. Nagyjából 8 millió ilyen gépkocsit az Európai Unióban adtak el. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.08)
