2017. május 25

Románia azt szeretné, ha a NATO keleti szárnyát „jól megerősítenék”, de „kiegyensúlyozott módon” – nyilatkozta csütörtökön Brüsszelben Klaus Iohannis. Az államelnök a belga fővárosban elkezdődött NATO-csúcson vesz részt. „Szeretnénk megerősíteni a transzatlanti kapcsolatokat, az Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatnak nagyon szilárdnak kell lennie. Szeretnénk egy jól megerősített, de ugyanakkor kiegyensúlyozott keleti szárnyat – mondta a találkozóra érkező államfő a sajtónak. Iohannis szerint a Fekete-tenger övezete a figyelem középpontjában marad és Románia „egységes fellépést szeretne (…) nem Oroszország ellen, nem Oroszország mellett, hanem egy egységes fellépést, amikor Oroszországról esik szó”. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Románia államháztartási hiánya az idén elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékát, 2022-ig pedig a 6 százalékát, ha a hatóságok nem módosítanak a tervezett adócsökkentő és béremelő intézkedéseken. Az IMF csütörtökön tette közzé Romániára vonatkozó jelentését, amelyet a nemzetközi pénzintézet a vele együttműködő országok mindegyikéről szokott készíteni. A jelentést május elején véglegesítette a washingtoni pénzintézet romániai delegációja, és most hagyta jóvá az IMF igazgatótanácsa. E szerint 2018-ban a román államháztartási hiány GDP-arányosan elérheti a 3,9 százalékot. A túlzott deficitre nézve a legnagyobb kockázatot, az IMF szerint, a szenátus által a héten megszavazott, de még képviselőházi jóváhagyásra váró, úgynevezett egységes bértörvény jelenti, amely a közszférában dolgozóknak átlagban 56 százalékkal emeli a bérét a következő öt évben. A kormány 2018. január 1-jétől egy százalékponttal, 18 százalékra akarja mérsékelni az általános forgalmi adót, és csökkenteni akarja a társadalombiztosítási járulékokat. Az IMF változatlanul 4,2 százalékos román gazdasági növekedést valószínűsített az idénre, miközben a román kormány 5,2 százalékos GDP-bővüléssel számol. Az országos statisztikai intézet (INS) május közepén közölte, hogy az első negyedévben a román GDP 5,7 százalékkal bővült a tavalyi azonos időszakhoz mérten. Az IMF igazgatótanácsa üdvözölte a román kormánynak a válság után tett intézkedéseit a makrogazdasági egyensúly megteremtése érdekében, ugyanakkor azt tanácsolta Bukarestnek, ne a belföldi fogyasztást serkentse, hanem a közberuházásokat ösztönözze az életszínvonal fenntartható növelése érdekében. Az IMF szerint az adópolitika enyhítése, a szerkezeti reformok lelassulása veszélybe sodorják az elmúlt évek eredményeit. A pénzügyminisztérium szintén csütörtökön kiadott közleményében kiemelte, az IMF szerint Romániát szilárd gazdasági növekedés, a munkahelyek számának bővülése és alacsony államadósság jellemzi. Bukarest közölte, hogy a 2017-ben a GDP 4,84 százalékát, 39,4 milliárd lejt irányoztak elő beruházásokra, ami 10 milliárd lejjel több, mint tavaly. A kormány szerint az egységes bértörvény nem jelent veszélyt az államháztartásra, mert a bérek fokozatosan fognak emelkedni, ami lehetővé teszi, hogy az idén Románia tartani tudja a vállalt 3 százalékos államháztartási hiányt – olvasható a közleményben. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

Tudorel Toader igazságügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a volt Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumába nem csak arra a 22 látogatásra került sor, amelyről listát tettek közzé csütörtökön. „A 22 látogatás nem 22 látogatás, hanem sokkal több. Sokkal többször bejártak, van erről két jelentés is, amiknek titkosságát még nem oldottuk fel, de fel fogjuk oldani, és amelyekből további látogatásokról értesülhetnek. (…) Íme, most van egy listánk, ki járt be az archívumba, ki ismeri az archívum titkait” – nyilatkozta a miniszter csütörtökön a parlamentben. Toader hozzátette: mindenekelőtt meg kell határozni, hogy a jelentések milyen titkosítási szinten vannak, hogy tudni lehessen, kinek a jogköre elrendelni a tikosítás feloldását. A miniszter szerint kár lenne megsemmisíteni az archívumot, mert az a román igazságszolgáltatás „szép, vagy kevésbé szép történelméhez tartozik”. Az igazságügyi minisztérium csütörtökön tette közzé azoknak a személyeknek a listáját, akik meglátogatták a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumát. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

Megszaporodtak a Magyarországra átszökni próbáló migránsok elfogásáról szóló hírek a román határrendészet honlapján: a héten már a harmadik ilyen csoport feltartóztatásáról számolt be a romániai hatóság. Csütörtök hajnalban egy, az illegális bevándorlás megfékezése érdekében végrehajtott művelet során hét, 24 és 37 év közötti, a határ felé közeledő etiópiai és eritreai állampolgárt fedeztek fel a nagylaki határrendészek egy mezőn, 500 méternyire a magyar határtól. Kihallgatásuk során elmondták, hogy taxival érkeztek a romániai Nagylakra, és a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezetbe akartak eljutni. A határrendészet tiltott határátlépési kísérlet gyanújával kezdeményezett bűnvádi eljárást ellenük. Kedden hajnali fél kettőkor, szintén Arad megyében a Gyula-Varsánd határátkelő közelében fogtak el 14, Magyarországra a zöldhatáron keresztül átszökni próbáló szíriai és iraki állampolgárt a román határrendészek. A csoportot hat férfi, hat nő és három gyerek alkotta, a felnőttek 18 és 60, a kiskorúak 3 és 17 év közöttiek voltak. Kihallgatásuk során ők is azt állították, hogy a schengeni térségbe akartak bejutni. A román határrendészek hétfőn a Bihar megyei Érmihályfavánál is feltartóztattak egy hattagú szíriai csoportot, négy felnőttet és két gyereket, miközben hajnali hat órakor mintegy 300 méternyire megközelítették a magyar határt. Elmondásuk szerint ők is a schengeni térségbe akartak eljutni, ellenük is tiltott határátlépési kísérletért indult eljárás. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

Egy eltűnt gyerek keresését soha nem hagyják abba a rendőrök, vannak olyan esetek is, hogy 20 év után találnak meg valakit – nyilatkozta Emil Gănţoi, az Országos rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának munkatársa. „Az év elején 313 eltűnt gyermek szerepelt az adatbázisunkban, március 31-én 271 gyerek volt eltűntnek nyilvánítva” – magyarázta a főfelügyelő az eltűnt gyerekek világnapja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón. Mint mondta, az esetek nagy része tíz évnél is régebbi, ilyen helyzetekben az információhiány gátolja a nyomozást. „Vannak azonban olyan esetek, amelyeket 20 év után sikerül megoldani. Soha nem hagyjuk abba az eltűnt gyerekek keresését. Az új információk alapján újrakezdjük a nyomozásokat, a keresést, és sokszor sikerül beazonosítani az eltűnt személyt” – magyarázta Gănţoi. A rendőrség képviselője szerint az esetek 95 százalékában az eltűnt gyermekek önként mentek el, az ilyen ügyeket a legtöbbször az első 24 órában megoldják. Diana Stănculeanu, a Mentsétek meg a gyerekeket egyesület programvezetője elmondta, az árvaházakban felnőtt gyerekek számára a szökés szinte rutinszerű, ilyenkor azonnal értesítik a hatóságokat. Az eltűnt gyerekekről minden év május 25-én emlékeznek meg világszerte. Május 25-ét 1983-ban, Ronald Reagan amerikai elnök kezdeményezésére nyilvánították az eltűnt gyermekek világnapjává az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és sorstársaira emlékezve. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)