Tegnap este a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az idei költségvetési törvény tervezetét
A jogszabály több mint ezer milliárd lej értékű bruttó hazai termékkel (GDP) számol, ami azt jelenti, hogy a tárca 5,5%-os gazdasági növekedéssel és 2,55%-os költségvetési hiánnyal számol. Az évi infláció mértékét 2,8%-ra becsülték. Több pénzt fordítanak beruházásokra, az egészségügyre és a tanügyre. A NATO-val kötött megállapodás értelmében a honvédelem idén is megkapja a bruttó hazai termék értékének 2%-át. Az idei költségvetésben a nyugdíjaknak az ősszel esedékes 15%-os további emelésére is elkülönítettek pénzalapokat. Csökken ugyanakkor a kereskedelmi, a távközlési és az energiaügyi tárcák költségvetése.
A közszolgálati rádió riportere, Iulian Olescu elmondta, hogy az államháztartás tervezett jövedelme az idén 341,4 milliárd lej, ami a bruttó hazai termék értékének 33,4%-át teszi ki. A legnagyobb bevétel a társadalombiztosítási hozzájárulásból, a hozzáadott értékadóból, luxusadóból, a fizetési és jövedelmi adóból várható. Az államháztartás várható kiadása 367,5 milliárd lej lesz, ami a bruttó hazai termék értékének 35,9%-a. A GDP kiadásainak legnagyobb hányadát a társadalombiztosítási kiadások, személyi költségek és a beruházások teszik ki. A kormány szerint a 2019-es költségvetés legfontosabb célkitűzései a közszféra beruházásainak a támogatása 48,8 milliárd lej értékben, az egészségügy, amely 5 milliárd lejjel kap többet mint tavaly, s ez 12%-os költségvetési növekedést jelent, s ebbe beleértendő az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) költségvetésinek a növekedések is. További kiemelt célkitűzés az oktatásügy fejlesztése. Ennek érdekében szaktárca az idén 9,8 milliárd lejjel kap többet mint tavaly, ami 47%-os növekedést jelent, azért, hogy biztosítani lehessen a tanszemélyzet megemelt béreinek a kifizetését, valamint a szükséges beruházások elvégzését. Növekedett azon intézmények költségvetése is, amelyek szerepet kaptak az Európai Tanács romániai elnökségének munkájában. E kiadásokra a pénzügyminisztérium 318,8 millió költségvetés-növekedést irányzott elő, amelyet a szóban forgó intézmények fognak megkapni. (Radio România Actualităţi)
Csak szabadidővel kompenzálhatják a túlórákat
A Pénzügyminisztérium által tegnap közzétett 2019 évi költségvetési törvény értelmében az állami alkalmazottak esetén a túlórákat pénzbeni juttatással nem, kizárólag több szabadidővel lehet kompenzálni. A fenti rendelkezés alól csak a honvédelem és a nemzet- és közbiztonság alkalmazásában lévő személyek képezhetnek kivételt. (Rador Hírügynökség)
Románia az Európai Unió azon országai közé tartozik, amelyekben az interneten lebonyolított vásárlások mennyisége a legnagyobb ütemben nőtt 2017-ben
Az Eurostat által ma közzétett adatok szerint 2017-ben az online vásárlások volumene Európában átlag 12%-al nőtt. Ezen belül a legmagasabb növekedési ütemet Észtországban, Magyarországon és Romániában mérték. Hazánkban a növekedési ráta 26%-os volt. Az online vásárlások mértéke mindössze két országban – Portugáliában és Finnországban – csökkent. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a Romániában 2017-ben a virtuális kereskedelmi piacon lebonyolított vásárlások összértéke hozzávetőleg 2,8 milliárd euró volt. Jelenleg a román online piacon mintegy 7000 bolt működik. Feltételezések szerint a fenti számok 2018-ban megduplázódhatnak. (Radio România Actualităţi)
A bukaresti vezetékes víz klórtartalma a megengedett értékeken belül van
Ezt Sorina Pintea egészségügyi miniszter közölte tegnap a sajtóval. A tárcavezető ugyanakkor óvatosságra intette a lakosságot mindaddig, amíg a mikrobiológiai mérések eredménye ismertté válik. A miniszter-asszony pontosításai azt követően jelentek meg, hogy a témával kapcsolatosan az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az Egészségügyi Minisztérium és az Apa Nova nevű víz-szolgáltató vállalat között.
A vizsgálatokra azért került sor, mert a főváros ötödik és hatodik kerületében több szemény allergiás tünetekre panaszkodott, s azt feltételezték, hogy megbetegedésüket az okozhatta, hogy az Apa Nova vállalat a szokásosnál nagyobb mennyiségű klórt juttatott az ivóvízbe, mert így kívánta ellensúlyozni az Argeş folyón – a hóolvadás nyomán – megjelent ammónium-szennyezés hatásait.
Székely Ervin, Rador
