Az Európai Bizottság a kelet-európai közúti és vasúti közlekedésbe fektet be, mely beruházás Romániát is érinti
Erről Adina Vălean szállitásügyi európai biztos nyilatkozott a román közszolgálati rádiónak. Az európai biztos megjegyezte, hogy a közösségi tervek egy nagysebességű folyosó létrehozását irányozzák elő, amely összeköti a Balti-tengert, a Fekete-tengert és az Égei-tengert.”E közlekedési folyosó – vasúti és közúti – Nagyváradon keresztül jut Románia területére, innen pedig Temesvár, Drobeta-Turnu Severin, Bukarest, Konstanca és Giurgiu fele veszi útját. Az Európai Unió keleti része számára újdonság lesz e közlekedési folyósó kialakitása, amelyet az európai finanszírozás elsőbbségbe helyez és az Európai Bizottság is nagyobb figyelmmel követ”, magyarázta Adina Vălean, hozzáfűzve, hogy a vasúti és közúti infrastruktúrális projekteket Romániának 2030-ig kell megvalósítania. Megjegyzdendő, hogy a Nemzeti Helyreállitási és Rezilienciaépítési terv keretében Románia mintegy négy milliárd euró értékű finanszirozásba részesül a vasúti infrastruktúra modernizálására. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 12.15)
Az utas-lokalizáló űrlap december 20-tól kötelezővé válik mindazok számára, akik belépnek Románia területére
Az erre vonatkozó sürgösségi rendeletet a kormány szerdán fogadta el. Azokat, akik Románia területére belépnek az űrlap kitöltése nélkül, öt ezer lejes birsággal sújtják. December 15-20 között az űrlapot kisérleti jellegel alkalmazzák, majd december 20-től kötelező jelleget ölt. Az adatlapot már használják Európában és a hatóságoknak segit a járványügyi vizsgálatokban. Ugyancsak szerdán fogadott el a kormány egy szociális csomagot is, amely a nyugdijasoknak, a gyermekeknek és a fogyatékossággal élő személyeknek nyújt segitséget. A kormány 1586 lejre emelte a nyugdíjpontot, mig a fogyatékkal élők 2 éves korig vagy 3 éves korig járó pótléka pedig 600 lejre emelkedett. A 2 és 18 év közötti gyerekek 243 lejt kapnak a középiskola vagy főiskola befejezéséig. Ugyanakkor a fogyatékkal élők jövedelmüktől függetlenül egyszeri alkalommal megkapják a 13. pótlékot is, jövő év januárjában.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG 12.15)
Az Európai Bizottság meghivta az uniós városokat, hogy csatlakozzanak az „Okos és 2030-ig klimasemleges városok”-nak nevezett misszióhoz
Az Európai Bizottság azzal a kéréssel fordult az Európai Unió városaihoz, hogy juttassák kifejezésre csatlakozási óhajukat az „Okos és 2030-ig klimasemleges városok”-nak nevezett küldetéshez. A küldetés célja, 100 intelligens és klímasemleges európai város kialakitása 2030-ig, és ezen városok kísérletezési és innovációs központként való működése, amely lehetővé teszi, hogy minden európai város kövesse példájukat 2050-ig. A küldetésben való részvétel a kiválasztott városokat az innováció élvonalába helyezi a klímasemlegességre való áttérésben, ami az Európai Zöld Paktum szerves része. Ahogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyre inkább a megoldások gyakorlatba ültetésévé válik, a városoknak kell elsőként elfogadniuk a klímasemlegességre irányuló politikákat.A szándéknyilatkozat felhívására az Európai Missziók konferenciáján került sor a Régiók Bizottságában, és ez az első lépés e küldetés végrehajtásában. A városok 2022 január 31-ig iratkozhatnak fel e küldetéshez való csatlakozás érdekében. A Horizont Europa csaknem 360 millió eurós kezdeti finanszírozást biztosít a városok küldetésére.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 12.15)
Klaus Iohannis államelnök részt vesz a Keleti Partnerség csúcstalálkozóján
Klaus Iohannis államelnök részt vesz a Keleti Partnerség szerdai, brüsszeli csúcstalálkozóján. A találkozót az Európai Tanács vezetője, Charles Michel képviseli, és közös nyilatkozatot fogadnának el az elkövetkező időszakban megvalósítandó reformokról. A keleti partnerség hatodik csúcstalálkozóján a tagállamok állam- és kormányfői, valamint az öt partnerállam – Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán – vezetői vesznek részt. Az összejövetelen közös nyilatkozatot fogadnak el, amely meghatározza a Keleti Partnerség 2020 utáni stratégiai jövőképét. A Keleti Partnerség politikájának hosszú távú céljai között szerepel a fenntartható és integrált gazdaságok fejlesztése, a digitális átalakulás és a tisztességes társadalmak létrehozása, s mindezt egy ambiciózus, 2,3 milliárd eurós regionális gazdasági beruházási terv kíséri. Romániát a csúcstalálkozón Klaus Iohannis elnök képviseli, aki az Európai Unió támogatását fogja kérni a legambiciózusabb, erős európai orientációjú partnerek iránti elkötelezettség vállalásáért, mint például Moldova Köztársaság. Csütörtökön kerül sor az Európai Tanács ülésére, amelyen több témát vitatnak meg, mint például a COVID-19-világjárvány, az energiaárak, az EU biztonsága és védelme, külső migráció, valamint az EU ukrajnai és fehéroroszországi határán kialakult helyzet.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 12.15)
Rozália Gănciulescu
