A szenátorok megszavazták saját fizetésük megemelését
Szerdán 92 „igen” és 22 „nem” szavazattal a Szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében november 1-től 25%-al emelkednének a képviselők és szenátorok, miniszterek és államtitkárok, valamint a kormány főtitkársága, parlament, Törvénykezési Tanács és az elnöki hivatal alkalmazottainak a fizetései. Ugyanilyen arányú béremelésben részesülnének a helyi választottak és a polgármesteri hivatalok dolgozói is.
A kezdeményezés két RMDSZ-es szenátor, Túrós Lóránd és Fejér László Ödön nevéhez fűződik. A rendelkezést egyedül a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátorai nem támogatták.
A közszolgálati rádió reggeli hírműsorában Túrós Lóránd elmondta, hogy egy hatályos jogszabály értelmében augusztus óta a közszférában dolgozóknak kifizetik a 2017-ben elfogadott bérezési törvényben megállapított alapfizetés és a 2022 júliusában folyósított alapbér közötti különbség egynegyedét. A szenátor szerint szükség volt az önkormányzatokban dolgozók fizetéseinek emelésére, mert az ő fizetéseiket a polgármesterek és a megyei tanácsok elnökeinek a béréhez viszonyítva állapítják meg, azonban ez utóbbiakat három éve befagyasztották. „Sajnos valamennyien felelősök vagyunk, mert bizonyos kivételeket állapítottunk meg. Ez a módosító indítvány orvosolja ezt az igazságtalanságot, különösen ami a polgármesteri hivatalok alkalmazottait illeti. Én megértem, hogy nincs sok polgármesterük és ezért nem figyelnek a helyhatóságokra, de azt hiszem, hogy ha továbbra is ilyen magatartást tanúsítanak, akkor még azt a keveset is elveszítik, amivel jelenleg rendelkeznek” – mondta Túrós az USR szenátorainak.
Radu Oprea, a Szociáldemokrata Párt szenátora a parlamenti vita során azt mondta, hogy a koalícióban javasolni fogják a helyi választottak fizetéseinek emelését anélkül, hogy érintenék a parlamenti képviselők és szenátorok béreit.
A jogszabály végleges formáját a Képviselőház illetékes elfogadni. (RADOR Hírügynökség)
Elfogadta a kormány a duális (elméleti és gyakorlati) szakoktatás jogi keretének kiterjesztését az egyetemi tanulmányokra is
Erről tegnap sürgősségi kormányrendeletet bocsátottak ki, ami módosítja az oktatásügyi törvényt. A jogszabály értelmében az oktatás és a kiértékelés feladata megoszlik az oktatási intézmény és a gazdasági vállalkozások között. Az előbbi a tananyag leadásával, utóbbi a tanultak gyakorlati alkalmazásának megszervezésével és kiértékelésével foglalkozik. A szóban forgó cégek tanulmányi ösztöndíjat is adnak a hallgatóknak, amelyeknek az összege legalább egyenlő az oktatásügyi rendszerben folyósított ösztöndíjak összegével. Ezen kívül a hallgatók különböző kedvezményekben is részesülhetnek annak érdekében, hogy jó körülmények között sajátíthassák el az elméleti és gyakorlati ismereteket. (Radio România Actualităţi)
A világjárvány óta megnőtt a kártyával fizetők száma Romániában
Hazánkban a modern fizetőeszközöket (telefon, számítógép, bankkártya) használók aránya 46 százalék, ami világviszonylatban alacsonynak mondható, azonban még így is a duplájára nőtt az elmúlt két évben, azaz a világjárvány megjelenése óta. Egyebek mellett ez derült ki a Román Stratégiai és Értékelési Intézet (IRES) közelmúltban nyilvánosságra hozott felméréséből.
A megkérdezettek 36 százaléka továbbra is készpénzzel fizet, ugyanakkor a lakosság 60 százalékának van bankkártyája. A Mastercard felmérése szerint ez a legalacsonyabb szint az Európai Unió országaiban.
Ennek egyik oka az, hogy nem épült ki az elektronikus fizetés infrastruktúrája. Különösen vidéken kevés a bankautomata, nem minden boltban lehet kártyával fizetni. Amint a tanulmányból kiderül a kereskedelmi egységeknek csak egyharmada rendelkezik készpénzmentes értékesítési ponttal (POS terminállal). A Világbank adatai szerint vidéken a POS terminállal rendelkező elfogadóhelyek aránya alig éri el az 57 százalékot.
Az IRES felméréséből az is kiderül, hogy sokan úgy nyilatkoztak, hogy olyan kicsi a jövedelmük, hogy számukra nem érdemes pénzügyi szolgáltatásokat igénybe venni. (RADOR Hírügynökség)
Székely Ervin
