Jövő héten fogadja el a kormány az elnökválasztás megszervezéséhez szükséges jogszabálytervezeteket
Jövő héten fogadja el a kormány az elnökválasztás május 4-i és 18-i megszervezéséhez szükséges jogszabálytervezeteket – jelentette be a miniszterelnök a pénteki kormányülés elején. Marcel Ciolacu leszögezte, „az a legfontosabb”, hogy megszületett a politikai megállapodás az elnökválasztási fordulók dátumáról. Jelenleg dolgoznak a választások megszervezéséhez szükséges határozat- és sürgősségirendelet-tervezeteken, amelyeket a kormányfő szerint a kabinet jövő heti első ülésén fognak elfogadni. A kormány másik prioritása a 2025-ös állami költségvetés tervezetének elfogadása, idézi a miniszterelnököt a Radio România Actualităţi. Mint elmondta, ennek január 27-ig meg kell történnie, hogy a parlament az új ülésszak első hetén tudjon szavazni róla. Ennek kapcsán Ciolacu felszólította a minisztereket, hogy terjesszék elő a központi közigazgatásra és az ennek alárendeltségében működő állami vállalatokra vonatkozó átszervezési javaslataikat. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 01.10)
Az alkotmánybíróság székhelye előtt tüntetnek Georgescu támogatói
Több ezer Călin Georgescut támogató tüntető demonstrál a bukaresti parlament épületénél, ahol az alkotmánybíróság székhelye is található. A tiltakozók az érvénytelenített elnökválasztás második fordulójának megtartását követelik. A pénteki tüntetést a volt elnökjelölt kezdeményezte. A demonstrálók tábláin egyebek mellett olyan üzenetek olvashatók, mint például: „Vissza a második fordulót”, „Călin Georgescu, Isten embere” és „Isten velünk van, legyetek ti is velünk”. A hotnews beszámolója szerint sokan zászlókat és ikonokat tartanak a kezükben. A megmozduláson megjelent a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Ana Maria Gavrilă is, aki összeszólalkozott a csendőrökkel. Azt kérte tőlük, hogy zárják le a parlament előtt lévő utat. Bukarest csendőrsége ugyanakkor még csütörtök este azt közölte, hogy a pénteki, az alkotmánybíróság előtti tüntetés nem felelt meg a törvényi előírásoknak, azaz nem rendelkezett engedéllyel. „Ennek ellenére Bukarest csendőrsége a többi illetékes intézménnyel együtt, intézkedéseket fog tenni annak érdekében, hogy biztosítsa a fővárosban a biztonságot, valamint fenntartsa a közrendet és megvédje a fent említett nyilvános gyűlés résztvevőit” – áll a sajtóközleményben. Miközben péntekre az alkotmánybíróság bukaresti épülete elé hívta tiltakozni szimpatizánsait, Călin Georgescu csütörtökön elutazott az országból. Közösségi oldalán azt mondta, hogy „európai intézményekhez” fordul, amiért az alkotmánybírák érvénytelenítették a tavalyi államelnök-választást, amelynek első fordulóját megnyerte és a második körben már esélyesnek számított. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 01.10)
Tárgyalnak a belügyi alkalmazottak pótlékairól
Az úgynevezett salátarendeletbe foglalt intézkedéseknek a fizetésekre gyakorolt hatásairól tárgyaltak csütörtökön a belügyminisztérium vezetői a belügyi alkalmazottakat tömörítő legfőbb szakszervezetek képviselőivel, számolt be a szaktárca. Az egyeztetéseken a SNPPC, az Europol, a Smart Lex, a Pro Lex és a Sidepol szakszervezeti szövetségek képviselői vettek részt. A felek abban állapodtak meg, hogy január 13-án folytatják a tárgyalásokat „konkrét megoldások azonosítása” érdekében –idézi minisztérium csütörtök esti tájékoztatását a közszolgálati rádió. A védelemért, a közrendért és a nemzetbiztonságért felelős intézmények alkalmazottainak szakszervezetei szerda este jelentették be, hogy közös tiltakozó akciókra készülnek. Az első fővárosi tüntetést január 17-ére tervezik, amikor a parlamenttől a kormánypalotáig vonulnának. A szakszervezetek elsősorban azt követelik, hogy a kormány a salátarendelet módosításával tegye lehetővé a rendőrök, börtönőrök és a katonák munkaszüneti napokon végzett munkájának kifizetését. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 01.10)
Nemzetbiztonsági megfontolásból akadályozhatja meg a kormány, hogy magyar kézbe kerüljön az E.ON
Felülvizsgálja Románia az MVM-nek az E.On Energie Romaniára irányuló felvásárlási szándékát – írja a Financial Times a romániai energiaügyi miniszter, Sebastian Bruduja nyilatkozata alapján. A magyar állam tulajdonában levő energetikai cég december közepén jelentette be, hogy többségi részesedést szerez a német E.ON két romániai leányvállalatában. Az elvileg valamikor 2025 első felében megvalósuló tranzakció sokaknál kiverte a biztosítékot Romániában, ahol általában gyanakodva figyelik a magyar vállalatok terjeszkedését, főleg, ha azok fontos gazdasági ágazatban próbálnak jelentős piaci pozíciót szerezni. Ennek az adásvételnek a kapcsán olyan félelmek is vannak, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök leghűbb európai szövetségesének tekintett Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányának ellenőrzése alatt álló MVM orosz gázzal látná el a romániai fogyasztókat, amin által nőne az országban Moszkva befolyása. “Láttunk már precedenst erre Spanyolországban, ahol egy, a romániaihoz hasonló bizottság utasított el egy magyar szereplőhöz köthető tranzakciót. Nekünk is mérlegelnünk kell mindezt, hogy döntésre jussunk” – nyilatkozta az energiaügyi miniszter. Burduja ezzel arra utalt, hogy 2024-ben a madridi kormány megakadályozta, hogy a Ganz-Mávag megvásárolja a Talgo spanyol vonatgyártó céget. A felek által meg nem erősített piaci információk szerint az MVM 205 millió eurót fizetne a két cégért, melyek Burduja véleménye szerint nem érnek többet 50 milliónál. A miniszter már korábban is kifejtette, az indokolatlanul magas vételár nagyon gyanússá teszi a tervezett tranzakciót. “Nem fogjuk megengedni, hogy orosz gáz érkezzen az országba” – szögezte le Sebastian Burduja. Az E.ON az egyik legnagyobb energetikai cég Romániában, 3,4 millió áram- és gázfogyasztó ügyfele van. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 01.10)
Emelkedett Románia külkereskedelmi mérleghiánya
Novemberben 30,055 milliárd euróra emelkedett Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). 2024 első 11 hónapjában a román export értéke 86,1116 milliárd euró volt, 1 százalékkal kisebb, mint 2023 azonos időszakában. Az import értéke 3,3 százalékkal 116,1665 milliárd euróra nőtt. A tizenegyhavi a külkereskedelmi mérleghiány 17,7 százalékkal, 4,518 milliárd euróval haladja meg az egy évvel korábbit. Novemberben az export értéke 8,3894 milliárd euró volt, 1,6 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az import értéke 6,2 százalékkal nőtt éves összevetésben, 11,2271 milliárd euróra. Az ország külkereskedelmi mérleghiánya 2,8377 milliárd euróval emelkedett az utolsó őszi hónapban. November végén a külkereskedelmi deficit csak kevesebb mint 1 milliárd euróval maradt el a 2022-estől, amikor minden idők legnagyobb, 34,09 milliárdos hiánnyal zártuk az évet. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 01.10)
Andrei Demény
