Romániának az Európai Unió valamennyi tagországával együtt módosítania kell nemzeti költségvetési tervezetét
Romániának az Európai Unió valamennyi tagországával együtt módosítania kell nemzeti költségvetési tervezetét a védelmi kiadások növelésével, ahogyan azt az Európai Bizottság fegyverkezési terve is előírja, amellyel a tagállamok vezetői egyetértenek. A védelmi költségvetés a Pénzügyi Tanács keddi napirendjén szerepel, amelyen részt vesz Tánczos Barna román miniszter is. Az uniós tagállamok az Európai Bizottsággal együtt dolgozzák ki a tanácsi ülésen a végső megoldás részleteit, amelyet a március 20-i és 21-i csúcstalálkozón mutatnak be. A tagállamok a lehető legnagyobb rugalmasságot szeretnék elérni a Bizottság által javasolt öt eszköz közül egy vagy több alkalmazásában, melyek közül a legfontosabb a testület által lehívott hitel és a nemzeti védelmi kiadások növelése, anélkül, hogy túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárásokat indítanának el. A balti államok és Lengyelország akarják a leginkább növelni védelmi költségvetésüket, tekintettel Oroszországhoz való közelségükre. Litvánia, például, be akarja vonni e mechanizmusba a német dandár felsorakoztatását is területén. „Meg kell erősítenünk biztonságunkat és ehhez Litvániának nem a GDP két-három százalékára van szüksége, hanem inkább hat százalékára. Megelégedéssel nyugtázom, hogy konszenzus van az európai pénzügyminiszterek között abban, hogy a Bizottság javaslatait végre kell hajtani. A költségvetési biztonság és az óvatosság nem zárhatja ki egymást. Számunkra ez nemzetbiztonsági kérdés”, hangsúlyozta Rimantas Šadžius litván pénzügyminiszter. Az Európai Pénzügyminiszterek Tanácsának asztalán szerepelnek az Oroszország elleni gazdasági szankciók is, főleg ezek végrehajtási módja. A balti államok, Lengyelország és Horvátország emlékeztetettek arra, hogy aláírtak egy kiegészítő jegyzőkönyvet az import és az export ellenőrzéséről, hogy bizonyos áruk ne származzanak Oroszorsazágból, illetve ne kerüljenek oda. Emellett az északi és a balti államok is kedden síkra szálltak az orosz javak elkobzása és Ukrajna megsegítésére való felhasználása mellett.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.11)
Románia részt vesz az európai országok vezérkari főnökeinek találkozóján
Románia kedden, Párizsban vesz részt az európai országok vezérkari főnökeinek találkozóján, amelyet Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére rendeztek. Olyan országokról van szó, amelyek részt kívánnak venni vagy logisztikai támogatást kívánnak nyújtani, mint Románia, egy esetleges ukrajnai békefenntartó erőnek az Oroszország által kiváltott háború befejezése után és a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyek felfüggesztése közepette. A békéhez vezető út nem lehet az Ukrajnáról való lemondáson vagy kapitulációján keresztül vezető út, nem köthető meg bármi áron és semmi esetre sem Oroszország diktátuma alatt, nyílatkozta többször is a francia elnök, felidézve a 2014-es tapasztalatot, amikor Oroszország annektálta az ukrán Krím régiót, és a nyugatiak elégedettek voltak a törékeny alapokon nyugvó tűzszünettel. „Ma már nem tudunk hinni Oroszországnak. Ukrajnának joga van a békéhez és a biztonsághoz, és ez a mi és az európai kontinens biztonságának is az érdeke. Fel kell készülni egy olyan békére, amely garantálja Ukrajnának, hogy Oroszország többé nem támadja meg. Ez minden bizonnyal magában foglalja az ukrán hadsereg hosszú távú támogatását, és talán olyan európai erők bevetését, amelyek nem ma indulnak el és nem a frontvonalon harcolnak, hanem Ukrajnába mennek, hogy garantálják a béke teljes mértékű tiszteletben tartását”, hangsúlyozta Emmanuel Macron. Bár Románia még nem kötelezte el magát, hogy katonákat küld a leendő európai békefenntartó erőkbe, hazánkat a párizsi találkozón várhatóan Gheorghiță Vlad tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke képviseli majd.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.11)
Az uniós tagállamok a következő négy évben elérhetik a védelemre szánt 650 milliárdot, ha a GDP 3 százalékát fordítják erre
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az európai törvényhozás strasbourgi, keddi plenáris ülésén kijelentette, hogy az Európai Unió tagállamai a következő négy évben elérhetik a védelemre szánt 650 milliárdot, ha a GDP 3 százalékát fordítják erre. Az Európai Bizottság által javasolt fegyverkezési terv előírja, hogy minden tagállamnak garantált hitelekkel kell rendelkeznie a katonai képességek hazai előállításához. Az Európai Bizottság 150 milliárd euró ajánl fel, kölcsön formájában, a tagállamoknak a védelem kulcsfontosságú területeinek fejlesztésére, tájékoztatott a román közszolgálati rádió tudósítója.”150 milliárd eurós kölcsönt biztosítunk a tagállamoknak, hogy olyan kulcsfontosságú területeken fektessenek be, mint a légvédelem, a drónok-, rakéták-, lőszerek gyártása, a mesterséges intelligencia használata és a kiberbiztonság fejlesztése. A pénzt az európai védelmi iparban fogják felhasználni, amellyel több évre szóló szerződéseket kötnek majd, hogy szavatolják a szükséges kiszámíthatóságot”, nyilatkozta Ursula von der Leyen. Az Európai Védelmi Terv harmadik pontja a kohéziós alapokra vonatkozik, amelyek a kevésbé fejlett államok felzárkózását segítik a fejlettek országokhoz. Az ezekből az alapokból származó pénz átirányítható, például, a közlekedés vagy a kutatás területéről a védelemnek, ha így akarják a tagállamok, mondta az Európai Bizottság elnöke.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.11)
A Központi Választási Iroda jóváhagyta Crin Antonescu jelöltségét a májusi elnökválasztásra
A Központi Választási Iroda kedden jóváhagyta Crin Antonescu jelöltségét a májusi elnökválasztásra. Antonescu vasárnap iktatta jelöltségi aktáját, több mint 1,7 millió aláírással együtt. Crin Antonescut a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció támogatja a választási versenyben. A BEC elfogadta Nicușor Dan főpolgármester jelöltégét is, amelyet azonban megtámadtak az Alkotmánybíróságon. A választási iroda nem hagyta helyben azonban Călin Gerogescu indulását az elnökválasztáson. Georgescu megtámadta az alkotmánybíróságon az elnökjelöltségét elutasító BEC-döntést. A testület bírái kedden 17 órától tárgyalják meg Georgescu fellebbezését. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.11)
A román és a bolgár hatóságok határokon átívelő projektet indítottak Giurgiu-Ruse régióban a biogazdálkodás támogatására
A román és a bolgár hatóságok határokon átívelő projektet indítottak Giurgiu-Ruse régióban a biogazdálkodás támogatására, amelyben a gazdálkodók magas gazdasági értékű növényeket termeszthetnek anélkül, hogy a terület természetes egyensúlyát befolyásolnák. A kezdeményezés ösztönzi a fenntartható mezőgazdaságot és a biológiai sokféleség védelmét a résökológiai növények fejlesztése révén. A projekt partnerei a bulgáriai Slivo Pole adminisztrációja, a Hotarele község „Udriște Năsturel” Gimnáziuma és a Dél-Havasalföld Régió Regionális Városi Vállalkozási Központának Munkaadói Szövetsége. A 60 vállalkozást felkaroló Munkaadói Szövetség ügyvezetője, Dorian Vorel elmondta: „A projektnek környezetvédelmi dimenziója van, abban az értelemben, hogy a talajerózió mérsékléséhez hívatott hozzájárulni, másrészt vállalkozói dimenziója is van, abban az értelemben, hogy új növények telepítését segítjük elő. A kezdeményezés ösztönzi a talajromlás megelőzését olyan résbionövények fejlesztésével, mint a bogyók és a levendula. Ezeket a növényeket a bolgár partner honosítja meg a korábban intenzív búza- és kukoricatermesztésre használt területen”, magyarázta Dorian Vorel. A projektet az Interreg Románia-Bulgária 2021-2027-es időszakra érvényes program révén finanszírozzák, és több mint 600 000 eurós térítésmentes támogatásba részesül.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.11)
Rozália Gănciulescu
