Klaus Iohannis államfő képviseli Romániát az Európai Tanács ülésén és a kibővített brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón
Az ukrajnai helyzet, az Európai Unió versenyképessége, az energiabiztonság és a migráció szerepel az európai vezetők csütörtökön, Brüsszelben kezdődő találkozójának napirendjén. Romániát Klaus Iohannis államfő képviseli az Európai Tanács ülésén és a kibővített brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón.Az euópai vezetők találkozója munkaebéddel kezdődik, amelyen részt vesz Antonio Guterre ENSZ-főtikár is, s melynek keretében teritékre kerül az ukrajnai helyzet, különösen az élelmezésbiztonság és az újjáépítési folyamat, de az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődési célok megvalósítására tett erőfeszítések is. A munkaüléseken a 27 európai vezető megvitatja az ukrajnai helyzetet is, különös hangsúlyt fektetve a támogatás fenntartására minden szinten, beleértve a katonai területet is, a lőszerszállítás megkönnyítéséről szóló nemrégi döntéssel összefüggésben. A megbeszéléseken szó lesz továbbá az Európai Unió versenyképességét hosszú távon szavatoló intézkedésekről és a fennállásának 30. évét ünneplő egységes piac megerősítésére hívatott eljárásokról is. Az ülés napirendjén szerepel az energetikai helyzet is, a részvevők kiemelten foglalkoznak a jövő télre való felkészülésre, valamint a villamosenergia-piacra vonatkozó reformjavaslat előterjesztése. A tervek szerint az Európai Bizottság tájékoztatást terjeszt elő az Európai Tanács februári, migrációról szóló következtetéseinek végrehajtásában elért előrehaladásról. A bukaresti Elnöki Hivatal pontosítása szerint, ebben az értelemben konkrét hozzájárulást jelent a Románia és az Európai Bizottság által nemrég jóváhagyott kísérleti projekt a jó gyakorlatok hasznosítására a szerb határon.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.23)
Pozitív értékelés a Románia által az elmúlt években elért eredményekről a Helyi Autonómia Európai Chartájához való igazodás terén
A Helyi és Regionális Hatalmak Kongresszusa, amely az Európa Tanácson belül működő intézmény, csütörtökön, Strasbourgban pozitívan értékelte az elmúlt években Románia által elért eredményeket a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához való igazodás terén. Az európai értékelő csoport valódi előrelépést tapasztalt Romániában az előző, 2011-es jelentéshez képest, nyilatkozta csütörtökön, a román közszolgálati rádió tudósitójának a Strasbourgban bemutatott dokumentum szerzője, Marc Cools belga európai parlamenti képviselő, hozzáfűzve: „Románia alaposan megváltozott a helyi demokrácia szintjén. A helyi hatóságokkal való egyeztetés, a községi szövetségek működése sokkal jobb, mint 12 évvel ezelőtt. A közkiadások jelentős részét a helyi hatóságok kezelik, amelyek sokkal jobban dolgoznak polgáraik érdekében. Javulást tapasztaltunk a helyi projektek finanszírozásában, különösen vidéken, a gazdaságilag hátrányos helyzetű dél-romániai falvakban. Amikor az állam nem tudott támogatást nyújtani, sok település, ahova ellátogattunk, csak az európai források lehivásának köszönhetően valósított meg beruházásokat. Éppen ezért nagyon sajnáltam, hogy Romániát és Bulgáriát nem fogadták be a schengeni övezetbe. A polgármesterek, a helyi román tisztségviselők elmondták nekünk, hogy ez fékezi régióik fejlődését, főleg, hogy Románia mindent megtett, hogy megfeleljen az előírt kritériumoknak”.
E jelentés elkészítése érdekében a Strasbourg-i Helyi és Regionális Hatalmak Kongresszusának delegációja számos romániai településre ellátogatott, találkozott polgármesterekkel, helyi hatóságokkal, a helyi fejlesztésben részt vevő civil szervezetekkel, de a kormány és a Számvevőszék képviselőivel is. Romániát a strasbourgi kongresszus munkálatain Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter képviseli.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.23)
Klaus Iohannis román elnök sajtónyilatkozata az Európai Tanács ülésén való részvétele előtt
Az Európai Tanács tavaszi ülése csütörtökön kezdődik Brüsszelben, melynek napirendjén az energiakérdések és a versenyképesség növelése szerepel. Az Európai Unió állam- és kormányfői találkozójának első napját azonban az ukrajnai háború uralja. Az Európai Tanács ülését megelőzően Klaus Ioannis államfő sajtónyilatkoztában kihangsúlyozta: Románia ez alkalommal ismételten megerősiti az összefogás szükségességét Ukrajna támogatásában. Segítenünk kell Ukrajnát, amennyire csak tudjuk. Románia a konfliktus első napjától segítette a hozzánk érkezett ukránokat, és kiépített egy logisztikai rendszert az ukrajnai gabonaexportnak. Klaus Iohannis elnök ugyanakkor jelezte, hogy a találkozó konklúzióiba bekerül egy releváns passzus is Moldova Köztársaságról, amely további és jelentős segítségbe részesül az Európai Unió részéről. Megengedhetetlen, hogy Moldova Köztársaság a félretájékoztatások, hibrid támadások és Oroszország verbális fenyegetéseinek áldozatává váljon, mondotta az államfő. A román gazdálkodóknak az Európai Bizottság által folyósitott tízmillió eurós támogatással kapcsolatban Klaus Iohannis megemlítette, hogy Románia óriási áldozatokat hozott az Ukrajnából a világpiacra irányuló gabonaexport megkönnyítése érdekében, és nem érti az Európai Bizottság hozzáállását, amelynek ezt szemelőtt kell tartania. Az Európai Tanács ülésének kezdetén az Európai Unió állam- és kormányfői Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral tartanak találkozót, amelyen Ukrajnával és élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. A csúcstalálkozón online részt veszt Volodmir Zelenszkij ukrán elnök is. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.23)
A vallási tevékenységet is folytató egyesületeknek és alapítványoknak szükségük lesz a Vallásügyi Államtitkárság tanácsadói véleményére
A parlamenthez benyújtott törvénytervezet értelmében a vallási tevékenységet is folytató egyesületeknek és alapítványoknak ki kell kérniük a Vallásügyi Államtitkárság tanácsadói véleményét. A dokumentum azt is előírja, hogy ezen szervezetek és alapitványok leányvállalatainak és a vallási istentiszteletek elvégzésére kijelölt munkatársaknak állandó kapcsolatot kell fenntartaniuk a Vallásügyi Államtitkársággal, amely minden ilyen típusú struktúráról nyilvántartást vezet. A kezdeményező, Alfred Simonis szociáldemokrata parlamenti képviselő szerint a javasolt módositásra azért van szükség, mert az alapján a vallási célokat is szolgáló egyesületek, alapítványok jogi személyiséget szerezhetnek.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.23)
Rozália Gănciulescu, RADOR
