2023. augusztus 2

Iohannis: háborús bűncselekmények a dunai ukrán kikötők elleni orosz támadások
Háborús bűncselekményeknek minősülnek Oroszország támadásai a dunai ukrán polgári infrastruktúra ellen – közölte szerdán az államő a Twitter-oldalán.
„Elfogadhatatlan, hogy Oroszország továbbra is folyamatosan támadja az ukrán dunai polgári infrastruktúrát Románia közelében. Ezek háborús bűnök, és továbbra is hátráltatják Ukrajnát élelmiszertermékeinek eljuttatásában mindazoknak, akiknek világszerte szüksége van rájuk” – fogalmazott bejegyzésében Klaus Iohannis.
Keddről szerdára virradóra masszív dróntámadás érte az ukrajnai Odessza régióban található Izmail kikötőt, jelentették be az ukrán fegyveres erők déli műveleti parancsnokságának képviselői. Nem hivatalos források azt nyilatkozták, hogy a dróntámadáskor találat érte a kikötői igazgatóság épületét, az izmaili folyami kikötőállomást, de egy üzemanyagraktárt is. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.01)
Ciolacu: magas a költségvetési hiány, de nincs válság
Marcel Ciolacu miniszterelnök arról beszélt szerdai sajtótájékoztatóján, hogy Románia államháztartási hiánya 2019-ben a bruttó hazai termék 2,7-2,9 százaléka volt, de „két szerencsétlen kormányzás után” 9,2 százalékra nőtt a deficit. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások elejét veszik az európai alapok visszatartásának. Ciolacu emlékeztetett, hogy Románia az egyetlen uniós tagállam, amelynek a túlzott deficitre vonatkozó megállapodása van az Európai Unióval. „Számos intézkedés van kilátásban, és én szerettem volna, hogy ezek idejében valósuljanak meg, amikor már egyértelmű jelei voltak, hogy nem fogjuk tudni tartani magunkat az idei hiánycélhoz” – mondta a Marcel Boloş pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón, amelyen a kiadáscsökkentési intézkedéscsomagot mutatták be. A kormányfő ugyanakkor kijelentette, hogy Romániában mindenek ellenére gazdasági stabilitás van.
 „Nincs szó gazdasági válságról vagy recesszióról Romániában” – fogalmazott. Hozzátette, az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd útján el kell kerülni azt, „ami minden uniós tagállam számára a lehető legrosszabb”, éspedig az európai alapok visszatartását. Azt is kijelentette, nem hibáztat senkit a jelenlegi helyzetért, és teljes mértékben vállalja a felelősséget a bemutatott intézkedésekért. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.01)
Alkotmányellenes a különnyugdíjakról szóló törvény
Az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy visszaküldi a parlamentnek a különnyugdíjak rendszerét módosító törvényt, miután egyes cikkelyeket alkotmányellenesnek talált. „A döntés eredményeként a törvény visszakerül a parlament elé, hogy összhangba hozzák az alkotmánybíróság határozatával” – idézte a közmédia Marian Enachét, a testület elnökét. A Legfelsőbb Bíróság június végén döntött úgy, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a szóban forgó módosításokat. A képviselőház júniusban döntő házként elfogadta a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet. A jogszabályjavaslatot 209 képviselő támogatta, 27-en ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.01)
Klaus Iohannis: A romák elleni népirtás „tragikus lecke” a gyűlöletről
A romák elleni népirtás „tragikus lecke” a gyűlöletről, az előítéletekről és az emberi jogok semmibe vételéről, és a tényekre való emlékezés, a bűncselekmények és a felelősök elítélése, valamint a roma holokauszt áldozatai emlékének tisztelete alap a rasszizmust és az idegengyűlöletet elutasító társadalom építésében – fogalmazott Klaus Iohannis államfő a roma holokauszt emléknapján közzétett üzenetében.
Az elnöki üzenetet Cătălina Galer államtanácsos tolmácsolta a holokauszt áldozatainak bukaresti emlékművénél szervezett megemlékezésen. „A roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából megemlékezünk a romákat a második világháború alatt Európában ért atrocitásokról, és tisztelgünk a becslések szerint 500.000 roma áldozat előtt, akik életének brutálisan véget vetettek. Egyúttal emlékezünk egy 81 évvel ezelőtti történésre, amely sötét és fájdalmas foltot hagyott történelmünkön: a Ion Antonescu rezsim által «nemkívánatosnak» tartott romák deportálására Transznisztriába. A több mint 25.000 deportált roma közül körülbelül 11.000-en meghaltak” – idézte a közszolgálati rádió az elnöki üzenetet. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.01)