2022. március 7

Romániának nem lesz gondja a földgázzal

Romániának nem lesz gondja a földgázzal, mert Európa második legnagyobb gáztermelő országa, hangsúlyozta hétfőn Virgil Popescu energiaügyi miniszter, hozzáfűzve, hogy tavasszal ilyen szempontból helyreállnak a készletek. „Szó sincs arról, hogy ne lenne földgázforrásunk. Van gáz a tárolóban. Ezenkivül bevezetjük a gáztárolási kötelezettséget és jövő télre a tárolókat maximálisan feltöltjük. Gáztermelésünk van, ahogy korábban is mondtam és jelenleg az ellátási útvonalak és a gáztermelők diverzifikációjára törekszünk”, magyarázta az energiaügyi miniszter.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.07)

A román hatóságok azt fontolgatják, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5%-ra emelik

A romló kelet-európai biztonsági helyzet arra készteti a román hatóságokat, hogy a védelmi költségvetést a bruttó hazai termék 2,5 százalékára emeljék. A kérdés várhatóan ezen a héten a parlament napirendjére kerül a nemzetbiztonsági csomaggal együtt. Florin Cîțu, a szenátus elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője közösségi oldalán azt írta, így garantálva lesz, hogy ezentúl bármelyik kormány kiutalja ezt az összeget. Szintén ezen a héten fogadja el a parlament, várhatóan sürgősségi eljárással, a nemzetbiztonsági törvénycsomagot is. Ezt nemrég a Román Hirszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző bizottság már megvitatta. Az ülésaen az intézmény igazgatója, Eduard Hellvig is részt vett, aki a honvédelmi és biztonsági rendszerről szóló törvénytervezetek elfogadását sürgette a jelenlegi regionális biztonsági körülmények között kialakuló lehetséges válság kezelését előmozditó mechanizmusok kialakitásáért, illetve tökéletesitéséért. A hatályos jogszabályokat az 1990-es évek eleje óta nem frissítették, és emiatt egy tárcaközi bizottság átfogó jogszabálycsomagot dolgozott ki, kiindulva a titkosszolgálatok és a védelmi rendszerben érintett minisztériumok működésére vonatkozó biztonsági stratégiából. Végül, de nem utolsósorban a parlamenti képviselők figyelmében van az Offshore-törvény módosítása is a fontos energetikai projektek feloldása érdekében. A jelenlegi jogszabály a fekete-tengeri gázt kitermelő cégek többletbevételének megadóztatásáról rendelkezik, mig a termelés felét a bukaresti tőzsdén fogják tranzakcionálni.A liberálisok 60 százalékos állami kvótához, a többi párt pedig 40 százalékos kvótához ragaszkodnak. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.07)

Román-kanadai közös nyilatkozat az ukrajnai helyzetről

Bogdan Aurescu román külügyminiszter és kanadai hivatali kollégája, Mélanie Joly, közös nyilatkozatot irt alá, amely többek között hangsúlyozza a román kormány erőfeszítéseit annak biztosítására, hogy az ukrajnai háború elől menekülő és a román határt – Moldova Köztársaságon keresztül is – átlépő menekültek megfelelő segítséget kapnak. Bogdan Aurescu külügyminiszter kijelentette, hogy Románia és Kanada fenntartja a szoros kapcsolatot és összehangol a demokrácia és a szabadság védelme érdekében, mivel Oroszország Ukrajna elleni inváziója óriási károkat okozott az ukrán népnek. A román diplomácia vezetője leszögezte: egyetért kanadai kollégájával abban, hogy elsőbbségbe kell helyezni az otthonukat elhagyni kényszerült emberek szenvedésének enyhítését. A külügyminiszter szerint Románia is szorosan együttműködik a moldáv hatóságokkal, hiszen Moldova Köztársaság a legnagyobb egy főre jutó menekülthullámmal szembesül. Mélanie Joly kanadai külügyminiszter a maga részéről elmondta, hogy az ukrajnai helyzet hatással van az egész világra, de főleg a térségre.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.07)

A Temesvári Nyugati Tudományegyetem tanárok és hallgatók áthelyezését javasolja a Csernyivci Egyetemről

A Temesvári Nyugati Egyetem akadémiai programok – köztük tanárok és hallgatók – átvételét javasolja a Csernyivci Egyetemről. A helyzettől függően az ukrajnai hallgatók befejezhetik tanulmányaikat, de erre vonatkozóan jogi megoldásokat kell találni. A román tanügyminisztérium nemrég rendeletet írt alá az ukrán menekült gyermekek és fiatalok román oktatási rendszerbe való beiratkozására vonatkozóan. Romániában nyolc megyében 45 iskola és 10 ukrán nyelvű középiskola működik.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.07)

Európában, Amerikában és Oroszországban tiltakoznak az ukrajnai konfliktus ellen

Az ukrajnai konfliktus ismét utcára vitte az embereket Európában és az Egyesült Államokban, de Oroszország mintegy 60 városában is. Több mint 4 500 tüntetőt tartóztattak le az orosz rendfenntartók – az OVD-Info megfigyelőcsoport helyi forrásokra hivatkozó becslése szerint. A Kreml fő ellenfele, a katonai beavatkozást ellenző Alekszej Navalnij arra buzdította az oroszokat, hogy minden nap vonuljanak ki városuk főterére békét követelni.Több mint 1 700 embert, köztük idős nőket tartóztattak le tegnap Moszkvában, de Novoszibirszkben és Jekatyerinburgban is őrizetbe vettek tüntetőket. A közösségi oldalakon olyan képek jelentek meg, amelyeken tüntetőket rendőrbottal vernek. A Kreml által elfogadott új törvény pénzbírsággal, sőt börtönbüntetéssel sújt minden, a háborúval kapcsolatos úgynevezett hamis információt. A RIA Novosztyi szerint egy szibériai lakos volt az első áldozata az új törvénynek, ugyanis 60 000 rubel, azaz 450 euró pénzbírságot róttaki ki, mert tüntetésre szólított az ukrajnai beavatkozás ellen. Brüsszelben, Párizsban, Toulouse-ban, Rómában, Zürichben, Madridban, Barcelonában, Belgrádban, Szkopjéban és New Yorkban is az ukrán lobogó alatt álló tüntetők ezrei követelték Ukrajna orosz inváziójának leállítását.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.07)

Vlagyimir Putyin orosz elnök eltökélt ukrajnai céljainak elérésében, bármi történjen is

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap kijelentette, hogy eltökélt szándéka, hogy elérje Ukrajnában kitűzött céljait, bármi történjen is, akár tárgyalások, akár háború útján – amint ezt Emmanuel Macron francia elnöknek is elmondta egy újabb, csaknem két órás telefonbeszélgetés során.Vlagyimir Putyin azt akarja, hogy Ukrajna ismerje el az Orosz Föderáció által 2014-ben visszaélésszerűen annektált Krím-félsziget, valamint a két ország határán fekvő Donbász-régió függetlenségét, mely kérést az ukránok mindig elutasítottak, elfogadhatatlannak minősítette azt. A francia elnökség közleménye szerint Putyin tagadta, hogy az orosz hadsereg civil célpontokra lőtt volna, és biztosította Macront afelől, hogy nem áll szándékában megtámadni az ukrajnai atomerőműveket.Putyin azt is állítja, hogy nem az oroszok, hanem az ukránok akadályozzák meg a civil lakosság evakuálását és a humanitárius konvojok mozgását. Emmanuel Macron elnök felszólította orosz kollégáját, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, és ne veszélyeztesse a civileket. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül el kell kerülni a polgári nukleáris létesítmények elleni támadást, amelyek biztonságát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szabályai szerint garantálni kell. Ugyancsak vasárnap tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török vezető is Putyinnal, aki felszólította az orosz elnököt, hogy rendelje el a tűzszünetet Ukrajnában, tegye lehetővé humanitárius folyosók kialakítását és írjon alá békeszerződést. Putyin azt mondta: Oroszország csak akkor fejezi be hadműveleteit, ha elfogadják az invázió megindításakor megfogalmazott követeléseket. Ukrajna demilitarizálásáról és nácitlanitásról van szó. Oroszországot ürügyek kitalálásával vádolják, tekinttel arra, hogy hadserege nagyobb, és fejlettebb fegyverekkel rendelkezik, mint Ukrajnának.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.07)

Rozália Gănciulescu