A román külügyminisztérium üzenete a Sajtószabadság Világnapja alkalmából
A véleménynyilvánítás szabadsága és az információkhoz való szabad hozzáférés a konszolidált demokrácia és a működőképes jogállam kulcsfontosságú pillérei, hangsúlyozta a román külügyminisztérium a Sajtószabadság Világnapja alkalmából kiadott üzenetében. A jelenlegi nemzetközi kontextusban, amelyet Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja jellemez, még nyilvánvalóbbá vált a tömegtájékoztatás szerepe és felelőssége a nagyközönségnek szánt kiegyensúlyozott információterjesztésében, jegyzi meg a tárca, hozzáfűzve: Ugyanilyen fontosak a nagyközönség felvilágosítására és a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések. A külügyminisztérium ugyanakkor határozottan elítéli az újságírók és a tömegtájékoztatási eszközök megfélemlítésére, zaklatására vagy befolyásolására irányuló kísérleteket, és kifejezésre juttatja a független újságírás, az újságírók biztonságának és védelmének, a médiapluralizmus, a szólásszabadság és a sajtószabadság támogatását.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.03)
A sajtószabadságra és az információ minőségére világszerte kihat a dezinformáció és az álhírek terjesztése
A sajtószabadságra és az információ minőségére világszerte hatással van a dezinformáció és az igaznak álcázott álhírek terjesztése az interneten és az új technológiák révén, figyelmeztet a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet éves jelentésében, amelyet a szervezet minden év május 3-án, a Sajtónapon közöl. Az új technológiák lehetővé teszik az álhírek terjesztését és a hamis propaganda mostanig nem látott szintű felerősödését. Hasonló aggodalomra ad okot az is, hogy egyes államok a technológiát saját propagandájuk érvényesítésére alkalmazzák. Akár Oroszországról, akár Kínáról beszélünk, a nagy diktatúrák nem elégszenek meg azzal, hogy saját állampolgáraik felett gyakorolják az ellenőrzést, hanem a propagandatartalmat és az információmanipuláció modelljét saját határaikon túlra exportálják, hangsúlyozta a Riporterek Határok Nélkül szervezet főtitkára, Christophe Deloire. A ranglista nem sokat változott az elmúlt évhez képest. A legnagyobb sajtószabadság mai is Norvégiában van, mig az utolsó helyen Dél-Korea szerepel. A sajószabadság szemponjából vizsgált 180 ország közül Románia három lépcsőt lépett előre és jelenleg az 56. helyet foglalja el. Hazánk médiavilágát „sokszínű és viszonylag pluralisztikusnak mondják, termékeny talajt jelent a kemény közérdekű vizsgálatokhoz”, azonban a média, különösen a közpénzekből történő finanszírozás átláthatóságának hiánya, valamint a piaci nehézségek aláássák az információk megbízhatóságát és a sajtó iránti közbizalmat, áll a Riporterek Határok Nélkül szervezet éves jelentésében. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.03)
Az energetikai társaságok szolidaritási hozzájárulásának felülvizsgálására hivatott kérés átment a képviselőházon
Átment a képviselőházon, mint döntéshozó testületen, az energetikai társaságok szolidaritási hozzájárulásának felülvizsgálásával kapcsolatos államfői kérés. A parlamentben elfogadott eredeti tervezet a társaságok által megszerzett nyereség 60%-os hozzájárulását írányozta elő. A most elfogadott, felülvizsgált törvénytervezetet kihirdetés végett megküldik Klaus Iohannis elnöknek. Az ellenzék képviselői azzal vádolták a parlamenti többséget, hogy a tervezetet nagyon gyorsan átvitték a szakbizottságokon, a szabályzat megszegése mellett. Cristina Prună, a Mentsük meg Romániát Egyesület (USR) képviselője korrekt vitát szorgalmazott Románia gazdasági érdekeinek támogatása céljából, illetve valamennyi döntéshozó részvételével, beleértve a Pénzügyminisztériumot is. Az Ipari Bizottságban, például, 30 másodperc alatt minden vita nélkül elfogadták e törvénytervezetet. A szociáldemokrata képviselők vezetője, Alfred Simonis rámutatott: a törvény lehetővé teszi, hogy megadóztassák azokat a cégeket, amelyek az energiapiac liberalizációjából hatalmas profitot húznak. A törvény szolidaritási hozzájárulást állapít meg a 2022-2023 közötti időszakra a kőolaj kitermelési és finomítási tevékenységet egyaránt végző társaságok esetében. Az emlitett cégeknek hozzájárulásként 350 lejt kell fizetniük egy tonna, finomítóban feldolgozott kőolaj után. Kivételt képeznek azok a vállalatok, amelyeknek a 2018-2022 közötti időszakban nem volt termelésük. A tervezet felülvizsgálási kérelmét sürgösségi eljárással vitatták meg, hogy hogy a törvény a lehető leggyorsabban életbe léphessen és illeszkedjen a jövő hónap végi határidőhöz, amikor a kőolaj-, szén- és finomítóipari cégeknek be kell fizetniük az állam számlájára a járulékokat a megszerzett nyereségből.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.03)
Az Európai Bizottság a kompenzáció második részletének folyósitását javasolja a román gazdálkodóknak
Az Európai Bizottság a kompenzáció második, hozzávetőleg 30 millió eurós részletének folyósítását javasolja a román gazdálkodóknak, tájékoztatott Nicolae Ciucă miniszterelnök egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében. A miniszterelnök egyben megjegyezte, hogy ez a pénz a Bizottság által elsősegélycsomagként már jóváhagyott 10 millió eurón felül lesz, amelyet a kormány további 10 millió euróval egészített ki a gazdálkodók támogatása érdekében. Nicolae Ciucă emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság képviselői úgy döntöttek, hogy június 5-ig ideiglenesen leállítják a búza, kukorica, napraforgó és repce Ukrajnából történő behozatalát, majd ezt követően újabb megbeszélésekre kerül sor a tilalmak esetleges meghosszabbításáról.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.03)
Rozália Gănciulescu, RADOR
