Bukarestben tárgyal Volodimir Zelenszkij
Bukarestben tárgyal Volodimir Zelenszkij. FRISSÍTÉS: Az ukrán elnök és Klaus Iohannis államfő megbeszélésén a kisebbségek jogairól is szó volt, de részleteket nem árultak el a tárgyaló felek. Az ukrajnai háború kitörése óta a mostani Volodimir Zelenszkij első romániai látogatása. Az elnöki találkozót követő sajtótájékoztatón Klaus Iohannis egyebek mellett elmondta: a stratégiai partnerség szintjére meleték a két ország kapcsolatát. A román államfő további támogatásáról biztosította Ukajnát, beleértve a katonai jellegű támogatást „Ukrajna végső győelméig”. Iohannis kijelentette: tárgyaltak a dróntámadásokról is. Megerősítette, hogy Románia megemelt kapacitással biztosítja az ukrán gabonatranzitot. Hozzátette: a román gzadák érdekeit is figyelembe veszik. Iohannis nyomatékosította: az év végéig döntést szorgalmaz Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Az elnök elmondta, az ukrajnai románok és a romániai ukránok jogairól is tárgyaltak. „Azonos jogokat szeretnénk a nyelvhasználat és az oktatás terén” – hangsúlyozta Iohannis. Zelenszkij megköszönte Románia támogatását. Megerősítette, hog tárgyaltak a kisebbségi jogokról is, de részleteket nem árult el. Kiemelte az oroszok által támdott ukrajnai kikötők védelmének fontosságát. Újságírói kérdésre válaszolva az ukrán elnök nem árulta el, milyen katonai támogatást kért Romániától, de megemlítette: a román légvédelmi rendszerek erősítése fontos kérdés. Klaus Iohannis arról is beszélt, hogy a decemberi EU-csúcson személyesen fogja szorgalmazni, hogy 2023 végéig megkezdjék az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Ezt az államfő a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján jelentette be kedden. Iohannis úgy vélekedett, a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajna és a Moldovai Köztársaság rendkívül nehéz körülmények dacára megtett előrelépéseinek elismerése lenne. „Az Európai Uniónak ez stratégiai döntés is” – tette hozzá. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.10)
Megteltek a romániai gáztározók
Megteltek a romániai gáztározók – jelentette be George Sergiu Niculescu, a bukaresti székhelyű Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke. „Október 9-én a tározók 99,72 százalékban tele vannak, ez 2,861 milliárd köbméter gázt jelent. Ez akkora mennyiség, amely alapján kijelenthetem, hogy nem lesznek gondok a gázellátásban. Minden tél elején ugyanazt hallottuk: ülünk majd a hidegben, nem lesz gáz. Románia fel van készülve rá, hogy átvészelje a telet” – idézte a román média George Sergiu Niculescut. A gázellátásról Ion Sterian, az országos gázelosztó hálózatot működtető állami vállalat, a Transgaz vezérigazgatója hasonlóan nyilatkozott, de némileg eltérő adatokat közölt. Állítása szerint a tározók telítettsége 100 százalék, ami csaknem 3,2 milliárdot jelent. „A beraktározás jelenleg 100 százalékos, de folytatódni fog. Az alapkapacitás 3,170 milliárd köbméter, de használható a tartalékkapacitás is, ami további 150-170 millió köbmétert jelent. Megnőtt a raktározási kapacitás, mivel beruházások történtek” – nyilatkozta a Transgaz igazgatója. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.10)
A romániai munkavállalók döntő többségének pszichés problémákat okoz a munkahelyi stressz
Romániában tíz munkavállalóból hétnek pszichés problémákat okoz a munkahelyi stressz, egyharmaduk kiégésre panaszkodik – derül ki a legnagyobb munkaközvetítő portál, az eJobs Románia felméréséből. A kedden ismertetett felmérés szeptember-októberben készült 1572 alkalmazásban lévő alany megkérdezésével. A válaszadók egyharmada arra panaszkodott, hogy túl sokat dolgozik és a kiégés fenyegeti, illetve nem keres eleget a szükségleteihez képest. Húsz százalékuk úgy érzi, nincs megbecsülve a munkahelyén, míg 13 százalékuknak magánéleti problémái vannak – mondták. Raluca Dumitra, a portál marketingmenedzsere úgy nyilatkozott: a román munkaerőnél egyre gyakoribbak a pszichés problémák, a szorongás, a kimerültség, a bizonytalanság, a depresszió, és szerinte az elmúlt évek történései – a világjárvány, a háború és a gazdasági recesszió – után ez nem meglepő. A megkérdezettek több mint felénél a félelmek oka, hogy bevételeik esetleg nem fedezik majd a drágulás mértékét, rosszabbodni fog az anyagi helyzetük. Több mint egyharmaduk úgy érzi, a munkáltatójuk nem érti meg őket, több mint húsz százalékuk pedig arra panaszkodik, hogy elveszítette az érzelmi stabilitását. Ennek ellenére a megkérdezettek csupán egyharmada kérte pszichológus segítségét, a megkérdezettek több mint fele anyagilag nem tudja megengedni magának a terápiát. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.10)
Andrei Demeny
