2023. június 14/

A parlamenti szakbizottságokben megkezdődtek a Marcel Ciolacu által vezetett új kabinetbe javasolt miniszterek meghallgatása

A parlamenti szakbizottságokben szerdán megkezdődtek a a Marcel Ciolacu által vezetett új kabinetbe kijelölt miniszterek meghallgatása  A szenátorok és képviselők kérdéseire válaszoló első jelöltek között szerepel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által az oktatási minisztérium élére javasolt Ligia Deca, a liberálisok által az igazságszolgáltatás vezetésére javasolt Alina Gorghiu, mig a szocáldemokraták által javasolt Florin Barbu, aki a földművelésügyi minisztériumot vezeti majd. A Marcel Ciolacu vezette új kabinetnek két miniszterelnök-helyettese lesz, a liberális Cătălin Predoiu és a szociáldemokrata Marian Neacșu. A liberálisok a külügyminisztérium élére Luminița Odobescut javasolták. Ugyanakkor Adrian Veșteát a fejlesztési minisztérium, mig Raluca Turcant a művelődésügyi minisztérium vezetésével bíznák meg. Ezzel szemben a PSD nagyrészt megőrizte korábbi minisztereit, nevezetesen Sorin Grindeanu közlekedési, Gabriela Firea családügyi és Marius Budai munkaügyi minisztert, mindössze a mezőgazdasági minisztert cserélte le és javasolta helyébe Florin Barbut. Az Országgyűlés elé terjesztendő miniszteri listán az RMDSZ egyetlen tagja sem szerepel. A PSD-PNL koalíció által vállalt kormányprogram öt fő célt javasol: a különnyugdíjak problémájának megoldását és az egységes bértörvény elfogadását, az áremelkedés megállítását és a vásárlóerő helyreállítását, az oktatás és az egészségügy fejlesztését, európai alapok lehívását, valamint több munkahely létrehozását. A szakbizottságokban ma, 17 óráig tartanak a meghallgatások, mig az új kormány beiktatására csütörtökön kerül sor a parlament plenáris ülésén. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 06.14)

Emelkedett a Romániában újonnan alapított külföldi tőkével működő cégek száma

Csaknem 5 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában a Romániában újonnan alapított külföldi tőkével működő cégek száma a tavalyi év azonos időszakához képest. Az Országos Cégjegyzéki Hivatal adatai szerint csaknem 2300 új cég jelent meg Romániában, amelyek azonban mintegy 40%-al alacsonyabb jegyzett tőkével rendelkeznek az elmúlt év január-április időszakában bejegyzett cégekhez képest. Romániában az alaptőkében külföldi részesedéssel rendelkező mintegy 250 ezer társaság van, 68 milliárd dollár jegyzett tőke értékkel. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 06.14)

Az Európai Bizottság a gazdálkodónak szánt harmadik támogatási csomag előkészitésén dolgozik

Az Európai Bizottság a harmadik támogatási csomagot előkészitésén dolgozik a válság és az aszály sújtotta uniós gazdálkodók számára. Ami a második, száz millió euró értékű támogatási csomagot illeti, amelyben Románia is szerepel, már két hónapja, hogy nem sikerült elfogadniuk az európai mezőgazdasági minisztereknek. Románia mellett e segélybe kellett volna részesülnie Bulgáriának, Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak, hiszen ezen országokra kihatott az Ukrajnából származó olcsó gabonaimport.Románianak mostanig 30 millió eurót kellett volna kapnia, azonban Magyarország állásfoglalása megakadályozta e segély kiküldését, noha Magyarország is a kedvezményezett országok között szerepel. Miközben a tanács e patthelyzettel szembesül, a többi  európai államokban kezdtek megjelenni a gazdálkodók más problémái is. Így ezek az államok is segítséget kértek és az öt országnak szánt támogatási csomag megszavazását egy harmadik csomagtól tették függővé a tanácsban. A kedélyek megnyugtatása végett a bizottság megnövelte a válságalapot és bejelentette a harmadik támogatási csomagot is, hogy minden európai gazdálkodó kedvére járjon, de a problémák mások. Janusz Wojciechowski európai biztos kifejtette: „330 millió eurót a másik 22 európai ország gazdálkodói kapnak, aszálytól, energia- vagy műtrágyaárak által sújtott gazdálkodók. Várjuk a további információkat a harmadik csomag elfogadásáért”. Úgy tűnik, hogy most a tanácsban mindkét pénzügyi csomagról egyszerre szavaznak. Ez további elodázást jelent a segély folyósitása szempontjából,  és ennek oka az, hogy a brüsszeli testület továbbra is várja az információkat a kontinens többi részén élő gazdálkodók veszteségeiről, akik a harmadik támogatási csomag kedvezményezettjei.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 06.14)

Májusban tovább csökkent az infláció, olyan körülmények között, hogydrágultak az élelmiszerek, a szolgáltatások és a nem élelmiszertermékek

Elemzők szerint az infláció csökkenése várható fejlemény, amely a gazdaságot növekedésre ösztönzi és fellendíti a beruházásokat. A 2023 májusa és 2022 májusa közötti éves infláció mérséklődött az előző hónaphoz képest, és 10,64%-nak felelt meg az áprilisi 11,23%-hot képest. Májusban az előző hónaphoz viszonyitva a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben, közel 1,1%-kal, ezt követte az élelmiszerek ára 0,8%-kal és a nem élelmiszertermékek ára 0,4%-kal. A a múlt hónapban főleg a zöldségek és a gyümölcsök esetében volt jelentős az emelkedés, a burgonya ára például átlagosan több mint 11%-kal, a friss gyümölcsé közel 4,7%-kal, ami több mint két százalékos drágulást jelent. A szolgáltatások kategóriájában a legnagyobb díjemelést a szállodai szálláshelyek esetében regisztrálták, közel 2,8%-ot, valamint a villamosenergia esetében, ahol mintegy 2,2% volt a növekedés. Érzékelhetőbb árcsökkenést a tej (5,7%), az üzemanyagok (csaknem 2,6%,) az étolaj és a tojás esetében regisztráltak. A Statisztikai Intézet adatai szerint az infláció növekedése lassul. Ez egy olyan lassulás, amely bizonyosan ösztönzi a gazdaságot a további növekedésre és a beruházásokat, mig másrészt ez a lassulás várható volt, sőt a várakozások szerint az év második felében az infláció egy számjegyű lesz, vélte Constantin Rudnițchi gazdasági elemző.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 06.14)
Rozália Gănciulescu